Árvízvédelmi sajátosságok és tervezett fejlesztések a Közép-dunántúli Vízügyi - PowerPoint Presentation

Slide1

Árvízvédelmi sajátosságok és tervezett fejlesztések a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén

Oláh Zoltán osztályvezetőÁrvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály(KDTVIZIG)

Az 1965. évi dunai árvíz jellemzői

Az 1965. évi árvíz rendkívülisége megmutatkozott az árvízcsúcsok

magasság

ában, az ismétlődő árhullámok

tartósság

ában és a

lefolyt víztömegben is.

2

Az árvíz jellemzői

3

Mértékadó árvízszint (MÁSZ)Az árvízvédelmi művek kiépítéséhez megállapított árvízszint.A XX. század elejéig a mértékadó árvízszinten (MÁSZ) az addig észlelt legnagyobb vízmagasságot értették, amelyet gátszakadás, emberi beavatkozás vagy mederváltozás esetén számítással javítottak.

Az OVH 1976. március 15-én fogadta el az első átfogó országos, statisztikai alapon készített MÁSZ előírást:„Magyarország valamennyi folyójára a számított 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvizet kell mértékadónak elfogadni az alábbi kivételekkel:

a Duna folyam Esztergom–déli országhatár közötti szakaszán az eddig előfordult legnagyobb jeges vízállások burkológörbéje a mértékadó árvízszint”

4

Mértékadó árvízszint (MÁSZ)A 11/2010. (IV.28.) KvVM rendeletben előterjesztésében a Duna folyam Esztergom–déli országhatár közötti szakaszára vonatkozó „új” MÁSZ szintek indoklása a következő:

„A mellékágak lezárása, a nyíltárterek töltésezése jelentősen megváltoztatta a víz levonulását. Az ezt kiegészítő folyamszabályozási eszközök alkalmazásával olyan mederhidraulikai állapotok jöttek létre, amelyek megszüntették a korábbi jégtorlaszok kialakulásának okait. A mai mederállapotok mellett a jeges árvizek előfordulási lehetősége megszűnt, statisztikai számításokban való felhasználása nem indokolt. A mértékadó árvízi állapotok számításánál

a jégmentes maximális vizek előfordulási gyakoriságát kell elemezni.”A fenti indoklás kiegészíthető azzal, hogy a Paksi Atomerőmű hő-szennyezésének következménye, hogy legalább

30 km-es szakaszon

– ahol 1956-ban, a legnagyobb problémák jelentkeztek – a jégbeállás valószínűsége

minimálisra csökkent.

5

Új módszerek a MÁSZ meghatározásában74/2014. (XII.23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről„

A Duna mértékadó árvízszintjeinek felülvizsgálata” című tanulmány (VITUKI Hungary és BMGE) 2013. novemberében készült, vízhozam adatok feldolgozásából indult ki. Idősor-elemzéssel előállította a hidrodinamikai modell befolyási határszelvényeibe a Duna és a főbb mellékfolyók napi vízhozamának hosszú idősoraitA befolyási szelvények nagyszámú árhullámát 1D

hidrodinamikai modellel transzformálták a Duna teljes hosszában. Az így kapott numerikus eredmények elemzésével határozták meg az új MÁSZ-t. 6

Mértékadó árvízszint változása a KDTVIZIG

területén a Dunán öt vízmérce adatai

Baja Sió-árvízkapu Paks Dunaföldvár Adony

7

Árvízvédelmi szakaszok242 km I. rendű árvízvédelmi fővédvonal04.01. sz. Báta-Siótorok-Szekszárd

04.02. sz. Siótorok-Paks04.03. sz. Paks-Bölcske 04.04. sz. Adony-Ercsi árvízvédelmi 04.05. sz. Siótorok-Kölesd 04.06. sz. Szekszárd-Sióagárd-Kölesd 04.07. sz. Kölesd-Simontornya

8

A védekezés fontosabb tapasztalatai, felismerései

Árvízvédelmi fejlesztések (1965-1990.)

A mentesített területeket két veszély fenyegette: az elégtelen töltésméretekből adódó szakadás lehetősége, valamint a fakadó vizek. A töltéstest és az ahhoz csatlakozó altalaj egy egységként kezelendő (szivárgások, buzgárosodás).

Az altaljban jelentkező veszélyes jelenségek leginkább az

ősmedrek, holtmedrek keresztezésében

jelentkeztek. Ugyanígy, kitüntetett helyek a

műtárgykeresztezések is.A figyelő szolgálat személyi-szakmai összetételének fontossága.Új technikák alkalmazása (könnyűbúvárok, víz alatti kamera, izotópos vizsgálatok, stb.)

A védekezés gépesítése (kotrók, teherautók, gépkocsik, szivattyúk)Új védelmi anyagok és eszközök alkalmazása (fólia, pátrialemez, nagyfényű lámpa

)

Védősávok

kijelölése és véderdők telepítése a földművek mentén

Báta-Siótorok

Duna

jp-i

töltésberuházás (1966-1970.)

Galgócnyak-Faluhely

Duna

jp-i

töltéserősítés (1970-es évek eleje)

Sió torkolati mű

(1968-1974.)

Sió

bp-i

beruházás Kutyatanya-Kölesd (1976-1980.)

Duna

jp-i

beruházás Dunakömlőd-Madocsa-Bölcske (1985-1989.)

9

Sió jp-i beruházás Keselyűs-Szekszárd között (1995-1999.)Sió-bp. ütemezett fejlesztés Sárszentlőrinc térségében (L/1, 2002.)Az árvízvédelmi szakaszvédelmi központok felújítása, illetve új építése - Pörböly, Dombori, Bölcske, Ercsi, Bogyiszló, Sióagárd). (1996-2008.)

Duna Projekt, Duna jp-i fejlesztés Báta-Ercsi között. (2009-2015.)Nem szerkezeti fejlesztések: informatika-hírközlés Az 1990-2015. közötti évek árvízvédelmi fejlesztései

10

KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003

KÖDU-1 Sió-árvízkapu rekonstrukcióKÖDU-2 04.01, 04.02., 04.03. árvízvédelmi szakasz fejlesztése

KÖDU-3 04.04. árvízvédelmi szakasz fejlesztése04.01. árvízvédelmi szakasz:Báta I., Lankóc

szivattyútelep

rekonstrukciója

Duna jp. ,m.o. terhelő szőnyeg építés: 2800 fmDuna jp., töltéskorona burkolás: 4395 fmSió árvízkapu rekonstrukciója, üzemviteli épületbővítése szakaszvédelmi központtá.04.02. árvízvédelmi szakasz:Duna jp

., m.o. terhelő szőnyeg, töltésfejlesztés: 11008 fmDuna jp., töltéskorona burkolás: 10130 fmDuna

jp

., töltésáthelyezés: 705

fm

04.03. árvízvédelmi szakasz:

Duna

jp

., paksi zsilipek felújítása: 8

db

Duna

jp

., töltéskorona burkolás: 21366

fm

Bölcskei szakaszvédelmi

központ bővítése.

Duna

jp

.,

terhelő

szőnyeg építés: 182

fm

04.04. árvízvédelmi szakasz:

Váli-víz

jp.-bp. és Szent László víz bp-i töltéserősítés, töltéskorona burkolás: 11799 fm 04.05. árvízvédelmi szakasz:Kutyatanyai zsilip: ellennyomó medence építése GépbeszerzésDuna Projekt (2009-2010.; 2012-2015.)11

Töltésáthelyezés

Gerjen térségében

(felső kép)Leterhelő szőnyeg, lankóci őrjárás (b.alsó kép)Korona aszfaltozás a madocsai

őrjárásban (j. alsó kép)

Fotó:

CD-Konzorcium

; KDTVIZIGTöltés- és altalaj erősítés

12

Sió-árvízkapu és üzemépület rekonstrukciója, bővítéseTorkolati mű rekonstrukciós munkái

Fotó: GANZ-REÁL KonzorciumSió-árvízkapu

13

Fotó: KDTVIZIG

Báta-I

. szivattyútelep

14

Duna jp. javasolt á

rvízvédelmi fejlesztések 04.01., 04.02., 04.03.,

04.04. árvízvédelmi szakasz

Fejlesztési szükséglet megnevezése

Fejlesztési szükséglet célja

Fejlesztés

indoka

Árvízvédelmi

töltéserősítés 7

km

Altalaj állékonysági

hiány megszüntetése

Árvízi kockázat csökkentése

Árvízvédelmi

töltésfejlesztés

Báta 1850 m

Település lakosságának védelme

Helyi társadalmi igény

Új töltés építés nyílt ártéren

(

Kisapostag 650 m,

Dunaföldvár 400+800 m)

Település lakosságának védelme

Helyi társadalmi igény

Árvízvédelmi műtárgy

rekonstrukció

Tolna

megye

(

04.01., 04.02., 04.03. árvízvédelmi szakasz) 13 db

Árvízvédelmi

szempontból megfelelő keresztező műtárgy kialakítás

Árvízi kockázat csökkentése

Fejér

megye

(

04.04. árvízvédelmi szakasz) 7 db

Árvízvédelmi

szempontból megfelelő keresztező műtárgy kialakítás

Árvízi kockázat csökkentése

Árvízvédelmi töltéskorona burkolása

Dombori

és a Paks Atomerőmű D-i kerítése

között 18,4 km

Árvízvédekezés feltételének javítása

Árvízvédekezés elősegítése

Magasépítési létesítmények fejlesztése, rekonstrukciója, KDTVIZIG teljes területén

Árvízvédekezés feltételének javítása (őrházak, szakaszvédelmi központ, raktárak felújítása)

Árvízvédekezés elősegítése

15

Sió-csatorna menti javasolt

fejlesztések

83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet

04.NMT.01, 04.NMT.02, 04.NMT.03

Lefolyási akadályok elbontása

Mezőkomáromi felhagyott vasúti hídUzdi használaton kívüli közúti hídErdőritkítás Sió

jp

. 22,86-23,22

fkm

,

Sió

bp

. 49,99-51,79

fkm

,

Sió

jp

. és

bp

. 15,79-22,86

fkm

Cserjeletermelés

Sió

jp

. 22,86-23,22

fkm

,

Sió

jp. 24,30-41,74 fkmMederkotrás, mederrézsű kotrásÁrvízkapu és

Kapos torkolat között majdnem teljes hosszon

Műtárgy rekonstrukció

5 db vontatóútban lévő híd

55 db zsilip

Torkolati műtárgy kiépítése

Sió

jp

. 41+744-70+692

fkm

csapadékvíz bevezető vízfolyásoknál csapóajtós zsilip kiépítése

Műtárgy megszüntetés

Sió

jp

. 3+536

fkm

Keselyűsi

nyomócső

Sió

jp

. 8+453

fkm

Borrévi öntözőcső

Részletes geodéziai felmérést követően töltés/depónia magasítás, erősítés, burkolás

Gátőrházak és védelmi raktárak rekonstrukciója

16

Nádor-csatorna mentén javasolt árvízvédelmi fejlesztések

04.05., 04.06. árvízvédelmi szakasz

Fejlesztési szükséglet megnevezéseFejlesztési szükséglet célja

Fejlesztés indoka

Árvízvédelmi

töltésfejlesztés

A töltésméretek előírás szerinti kialakításaHazai jogszabályi előírás

Árvízvédelmi műtárgy rekonstrukció 28 db

Árvízvédelmi

szempontból megfelelő keresztező műtárgy kialakítás

Árvízi kockázat csökkentése

Árvízvédelmi töltéskorona burkolása

Árvízvédekezés feltételének javítása

Árvízvédekezés elősegítése

Nádor-csatorna

jp

. 16,4 tkm.

Nádor-csatorna

bp

. 16,8 tkm.

17

Köszönöm a figyelmet!

Paks 2013.06.11.

Báta 2013.06.11.

Dunaföldvár 2013.06.11.

Kisapostag 2013.06.11.