/
Az  -ik   kiemelőjel  eredetéről Az  -ik   kiemelőjel  eredetéről

Az -ik kiemelőjel eredetéről - PowerPoint Presentation

bobradio
bobradio . @bobradio
Follow
343 views
Uploaded On 2020-08-03

Az -ik kiemelőjel eredetéről - PPT Presentation

É Kiss Katalin PPKE BTK Nyelvelmélet és diakrónia 3 2016 november 22 Cél 1 megmutatni hogy az ik a T3 birtokos toldalékból grammatikalizálódott 2 kimutatni uráli párhuzamait ID: 796875

birtokos szem

Share:

Link:

Embed:

Download Presentation from below link

Download The PPT/PDF document "Az -ik kiemelőjel eredetéről" is the property of its rightful owner. Permission is granted to download and print the materials on this web site for personal, non-commercial use only, and to display it on your personal computer provided you do not modify the materials and that you retain all copyright notices contained in the materials. By downloading content from our website, you accept the terms of this agreement.


Presentation Transcript

Slide1

Az -ik kiemelőjel eredetéről

É. Kiss Katalin

PPKE

BTK

Nyelvelmélet és diakrónia 3.

2016. november 22.

Slide2

Cél: 1. megmutatni, hogy az -

ik

a T/3 birtokos toldalékból

grammatikalizálódott

;

2. kimutatni uráli párhuzamait

Slide3

Az -ik kiemelőjel előfordulásai:

Névmások:

minden

ik

, mindegy

ik

mely

ik

bármely

ik

,

akármely

ik

némely

ik,

valamely

ik

egy

ik

,

más

ik

Sorszámnevek:

másod

ik

,

harmad

ik

,

negyed

ik

Fokozott melléknevek: szebb

ik

, legszebb

ik

Slide4

Simonyi 1895; Melich 1918:

-

ik

: többes szám 3. személyű személyrag;

i

: 3. személyű személyrag

k

: többesjel

A T/3

allomorfok

között az

-

ik

az eredeti; az

-

ok

/

ek

/

ök

/

uk

/ük

illeszkedéssel keletkezett – vö.

Halotti beszéd:

mend

w

sʒentíí

es

unuttei

cuzicun

MünchK

:

farcasocnac

cozicbe

Slide5

Jelenlegi álláspontok:

TESZ (1967):

egy

ik

:

-

ik

végződése azonos az

-

uk

/ük

többes számú 3. személyű birtokos személyraggal; eredeti jelentése tehát ‘egyikük’

Slide6

Korompay (1992):

Az

-

ik

eredete tisztázatlan.

Miért nem keletkezhetett a T/3

birt

. személyragból?

A

birt

. személyrag az ómagyar korban általában

-

ok

/

ek

/ök.

ii

. „Adataink többségében az

egyik-másik

nem birtokos szerkezetben jelentkezik:

JókK

83:

Es

egyk

masyknak

mondyauala

Slide7

Korompay folyt.

iii

. Nemegyszer

birt

. személyragot vesz fel:

1616:

kondor

ferench

hozta bornak

egyke

iv

. Ha a forrás a

Kiknek egyik

lenne, akkor az

egyik

-en nem lenne többes számú egyeztetés

!

„Az

-ik

elemnek a T/3

birt

. személyjellel való

öszekapcsolását

a latin minta is sugallhatta.”

Slide8

Hegedűs Attila MNy 2014

„a T/3.

-

ik

személyjele nem lehet eredeti, a személyjelben ugyanis nincs személyre utaló elem, csak tővéghangzó/előhangzó és többesjel. Az

-

ik

csak másodlagos, a T/3. személyjel változatai nem nyitódással, hanem záródási tendencia következtében alakultak ki.”

A kódexekben középső nyelvállású változatok

:

JókK

.

ew

lelk

ek

nek,

ruhaj

ok

ban

,

ewu

e

l

ek

,

ew

bewczeseg

ek

nek

;

MünchK

.

azocnac

hut

vk

èt

, v

zem

ek

èt

, v

gvlèkezèt

ec

ben

;

Slide9

Hegedűs folyt.a

HB

. két adatának olvasata

(

cuzicun

,

uimadsaguc-mia

)

sem szükségszerűen felső nyelvállású.

Beszélt nyelvhez közel álló adatok:

Sopron megye: 157 alsó-középső nyelvállású változattal szemben 8 felső nyelvállású változat

Székelyudvarhelyi nyelvjárás: 23 középső nyelvállású változattal szemben 1 felső nyelvállású változat

Slide10

Hegedűs folyt.Javaslata:

a kiemelő jel alapja: az

-

ik

(~

-ig

)

latívuszi

raghalmozás

nyomatékosító funkció

Slide11

Miért van igaza Simonyinak? Miért nem állnak meg Korompay ellenérvei?

ii.Az

egyik-másik

nem birtokos szerkezetben jelentkezik:

Es

egyk

masyknak

mondyauala

(

JókK

83)

De, birtokos szerkezetben jelentkezik, csak a birtokos egy

anaforikus

pro

:

(2)

De mert

meglen

keuessen

valanak

az barátok

mendenykyt kewlewn boc

zattyauala

Castellomokba

es falukba …

Mykoron meg tertenekuolna a

z

a

lamyznaual

Mendenek

mutattyauala

bodog

ferencznek

Es

egyk

masyknak

mondyauala

Slide12

Jelzőként: elő, más; birtokszóként: egy

ik

, más

ik

Jelzőként:

hol

vagÿon

en

elsew

germekem

(

JokK

)

az

èlo

̗

zèkèrbèn

vèrès

louac

· a·

mas

zèkèrbèn

fèkètè

louac

· a·

harmad

zèkèrbèn

fèier

louac

· a·

negèd

zèkèrbèn

ku

̇

lo

̗

mb

zino

̗

louac

(

BecsiK

)  

Birtokszóként:

pro

i

egy-ik

i

,

pro

i

más-ik

i

:

(3)

ime

mōnal

egèb

kètto

̗c

alnac

vala

eggic

è·

fèlo

̗l a·

folonac

martʼan

maſic

mas

fèlo

̗l a·

fo

̗

lonac

mas

martʼan (

BecsiK

)

Slide13

Sorszámnévi jelzőként: másod, harmad stb.; birtokszóként: másod

ik

, harmad

ik

(4)

Harmad

okert

, mert

tell

ʼes

gonozsaggal

,

Neǵed

okert

, mert

ellenko

̗

dest

zerez

isten

ko

̗

zo

̗

tt

es ember

ko

̗

zo

̗

tt

.

to

̗d

okert

… (

BodK

)

 

(5)

vrunknak

hat

ÿozagah

vala

Harmadÿk

az o̗

ÿozagah

kÿth

aÿanla

iudasnak

es az

fezÿtto

̗

knek

:

Negÿedÿk

az o̗

ÿstensegeh

kÿt

aad

az

ÿoknak

meńorzagban

(

Könyvecse

25v

)

Slide14

Determinánsként: minden, birtokszóként: minden

ik

(6) mert

minden

orzagok

,

tartomańok

, varasok,

videkek

,

varak

, nem elegek teneked (

BodK

)

(7)

Valanac ot vèttetuen

hat ko̗ vedrec

mēdènic

foglaluā kèt ko̗blo̗t auag ha

r

mat (MünchK)

Slide15

Jelzőként: mely; birtokszóként: melyik

(8)

Mel

ʼ

ko

̗

uet

mikoron

el

vo

̗

tte

volna Alexander (

BodK

)

(9

)

Eg

nėminèmo

̗

vſoraſnac

valanac

kèt

adoſi

/

eggic

tartoʒic

uala

o̗t ʒ́

penʒèl

/ es

mafic

tuènuèl

/

Aʒocnac

ke

·

hog

volna honnan

megadnioc

/ m̄

ghaga

monnaicnac

/

aʒe

r

t

melʼlʼic

ʒ́è

r

èti o̗tet inkab

(

MunchK

)

Slide16

Determinánsként: némely,birtokszóként: némely

ik

(10)

nemel

terekek

fa

teteyerewl

azt

orozwa

nyzek

(

Cantio

Petri

Berizlo

1515

)

(11)

Aʒoc

ke

·

megutalac

es

èlmenenèc

/

nemèl

ʼlʼ

ic

faluiaba

nemel

ʼlʼ

ic

kerèſkedeterè

(

MünchK

)

Slide17

Determinánsként: valamely,birtokszóként: valamely

ik

(12)

hog

menden

valaki

kereſt

kerènd

harminc

napiglan

valamel

iſtènto

̗l (

BécsiK

)

(13) hogyha

baratoknak

valamelyk

eluezend

(

JokK

)

Slide18

Korompay: iii. Nemegyszer birt. személyragot vesz fel

De: csak a

középmagyar

korban!

(14) 1616: kondor

ferench

hozta bornak

egyke

1500 körül:

az

-

ik

sorszámnévképzőként elemződik újra.

Festetics-kódex 1494:

harmadyk

psalmus

Könyvecse 1521:

Negyedyk

Capitulum

Determinánsi

mindenik

,

melyik, némelyik, valamelyik

nincs az ómagyar korpuszban

.

Slide19

-ik végű névmások korpuszainkban talált első előfordulása birtokos személyraggal

:

mindenike

: 1775:

(

15

)

Vagyon a'

poknak

egy pár

kezetskején

kívül

nyóltz

lába,

mellynek

mindenike

hasonló

a’ rák-lábhoz

mindenikük

: 1919

melyike

: 1831:

melyikük

: 1885

némelyike

: 1785:

némelyikük

: 1883:

valamelyike

: 1843

valamelyikük

: 1931

Slide20

Korompay (iv): Ha az

-

ik

forrása a

Kiknek egyik

lenne, akkor az

egyik

-en nem lenne többes számú egyeztetés

!

De:

A forrás nem a

kiknek egyik

, hanem a

pro egyik

!

A birtokszó csak névmási birtokossal egyezik, vö.

a fiúk(

nak

a) barát-ja

de:

a pro

barát-

juk

kiknek harmad-a

de:

a pro

harmad-

uk

Slide21

Korompay (i), Hegedűs: az ómagyar T/3. birt. személyrag

-ok

/

-ek

Hipotézisem:

a

T

/3

.

birt

személyrag eredetileg

ok(

uk

)/

ek

(ük)/

ik

.

Lexikális

NP-n

is van

-ik

T/3

:

(

16)

the

poganoknak

wag

rethenetÿk

(

GyöngyK

1v

)

Névmáson is van

-

ek

T/3

:

(

17)

az barátok…

Mykoron meg tertenekuolna a

z

a

lamyznaual

Mendenek

mutattyauala

bodog

ferencznek

Es

egyk

masyknak

mondyauala

(

JókK

)

Slide22

Az -ik

kiemelőjellé

grammatikalizálódása

:

(i) Ősmagyar/korai ómagyar:

T/3.=

-ok

(

uk

)/

ek

(ük)/

ik

pro

i

minden-

ik

i

(

ii

) Hasadás:

NP

+

uk

/ük

névmás/számnév+

ik

(

iii

)

-ik

kiemelőjelként

való újraelemzése

Slide23

Az újraelemzés következményei:i. Jelzői/determinánsi használat:

mindegy

ik

/mely

ik

/egy

ik

/másod

ik

/magasabb

ik

lány

ii

. A produktív T/3. felvétele:

mindegy-

ik-

ük

, az

egy-

ik-

ük

, a

szebb-

ik-

ük

Slide24

Bizonyítékok az -ik névmások birtokszói eredete mellett:

i. Határozottság:

(

18)a

. Mindent lát-ok.

b.

Minden-

ik

-et

lát-

om

.

ii

.

Partitivusi

jegy

(

19)a

. Minden/*

mindenik

ember halandó.

b. Minden/

mindenik

hallgató elkésett.

Slide25

Mai magyar párhuzam: E/3. pro birtokos

apra

ja

, nagy

ja

, okosabb

ja

, lustább

ja

(20)

Az

okosabb

ja

, szorgalmasabbja

átmegy,

a

lustább

ja

megbukik.

(

21)

A

puhá

ból

lekvár lesz,

a

kemény

é

ből

befőtt.

= a

pro

i

puhá-ja-Ø

i

(

22) A nagyját

még máma megcsinálom.(23) Harmadjá

ra

jutottam be.

a lustá

ja

= világ lustá

ja

?

Slide26

A grammatikalizálódás jele:anti-egyeztetés

(

24)a

. Túl nagy adag, meghagyom a

jav

-t

.

b. A dolgozatok jól sikerültek

.

A

jav

-t

/*

jav

-uk

-at

beadjuk egy konferenciára

.

(

25)

Hárm-as

-val

mentünk be.

Slide27

Lexikalizálódott proi NP+E/3

i

ves-

e

,

ep-

e

,

zúz-

a

,

szá-

j

,

or-

ja

, tar-

ja

, mar-

ja

ele-

je

szín-

e

vég-

e

fonák-

ja

hátul-

ja

visszá-

ja

al-

ja

utol-

ja

sárgá-

ja

csín

ja

-bín

ja

fehér-

je

szín

e

-jav

a

kövér-

je

Slide28

Uráli párhuzamok: birtokos személyrag determinánsi szerepben

Nikolaeva

(2002, 2014): a birtokos személyrag nem birtokos funkciói az uráli nyelvekben:

Deiktikus

funkció (szituációs pro birtokos?):

(

26)

t’ukona

sira-

da

wǝr-cawey

◦ (nyenyec)

itt hó-E/3. piszkos

 

(

27)

xǽb’id’a

to-x

◦na

xal’a-

da

ŋoka

szent

tó-ban

hal-E/3. sok

Slide29

Uráli párhuzamokii. Kontrasztív-partitív funkció

(

28)a

.

Wera-h

te-xt

ǝta

ŋarka-

doh

sǝwa

Vera-GEN

rén-PL.ABL.E

/3.

nagy-T

/3. jó

Vera

rénjeiből

a nagy jó.’

 

b.

t’uku

xasawa

ŋǝc’eke-xǝt

ŋob-

toh

sǝwa

e fiú

gyerek-PL.ABL

egy-T

/3. jó ’E fiúgyerekekből az egyikük jó.’

Slide30

Uráli párhuzamok asszociatív funkció

(

29)

Tam

hu:

j-

e

:m

xal’ṡa

joxtǝs

?

(hanti)

ez ember-E/1

.

hová jött

‘Emberünk hová jött?’

(30)

Mansǝɳǝn

ka

:t a:mp.

sétált két eb

Wul

a:mp

pare

:

m-ǝs-li

a:j a:

mp-

ǝl

.

nagy eb megharapta kis eb-E/3.

‘A nagy eb megharapta a kisebbjét.’

Slide31

Összefoglalás-

ik

az ősmagyarban/korai ómagyarban a T/3. birtokos személyrag

allomorfja

Az ómagyarban az

-

ik

-kel

ellátott névmások, számnevek és melléknevek mindig pro birtokost tartalmazó birtokos szerkezetek birtokszavai

Az

-

ik

névmások és melléknevek megőrizték a birtokszavak [+határozott] és [+

partitív

] jegyeit

A

középmagyarban

az

-

ik

kijelölőjelként

elemződött újra

Related Contents


Next Show more