É Kiss Katalin PPKE BTK Nyelvelmélet és diakrónia 3 2016 november 22 Cél 1 megmutatni hogy az ik a T3 birtokos toldalékból grammatikalizálódott 2 kimutatni uráli párhuzamait ID: 796875
Download The PPT/PDF document "Az -ik kiemelőjel eredetéről" is the property of its rightful owner. Permission is granted to download and print the materials on this web site for personal, non-commercial use only, and to display it on your personal computer provided you do not modify the materials and that you retain all copyright notices contained in the materials. By downloading content from our website, you accept the terms of this agreement.
Slide1
Az -ik kiemelőjel eredetéről
É. Kiss Katalin
PPKE
BTK
Nyelvelmélet és diakrónia 3.
2016. november 22.
Slide2Cél: 1. megmutatni, hogy az -
ik
a T/3 birtokos toldalékból
grammatikalizálódott
;
2. kimutatni uráli párhuzamait
Slide3Az -ik kiemelőjel előfordulásai:
Névmások:
minden
ik
, mindegy
ik
mely
ik
bármely
ik
,
akármely
ik
némely
ik,
valamely
ik
egy
ik
,
más
ik
Sorszámnevek:
másod
ik
,
harmad
ik
,
negyed
ik
Fokozott melléknevek: szebb
ik
, legszebb
ik
Slide4Simonyi 1895; Melich 1918:
-
ik
: többes szám 3. személyű személyrag;
i
: 3. személyű személyrag
k
: többesjel
A T/3
allomorfok
között az
-
ik
az eredeti; az
-
ok
/
ek
/
ök
/
uk
/ük
illeszkedéssel keletkezett – vö.
Halotti beszéd:
mend
w
sʒentíí
es
unuttei
cuzicun
MünchK
:
farcasocnac
cozicbe
Slide5Jelenlegi álláspontok:
TESZ (1967):
egy
ik
:
-
ik
végződése azonos az
-
uk
/ük
többes számú 3. személyű birtokos személyraggal; eredeti jelentése tehát ‘egyikük’
Slide6Korompay (1992):
Az
-
ik
eredete tisztázatlan.
Miért nem keletkezhetett a T/3
birt
. személyragból?
A
birt
. személyrag az ómagyar korban általában
-
ok
/
ek
/ök.
ii
. „Adataink többségében az
egyik-másik
nem birtokos szerkezetben jelentkezik:
JókK
83:
Es
egyk
masyknak
mondyauala
”
Slide7Korompay folyt.
iii
. Nemegyszer
birt
. személyragot vesz fel:
1616:
kondor
ferench
hozta bornak
egyke
iv
. Ha a forrás a
Kiknek egyik
lenne, akkor az
egyik
-en nem lenne többes számú egyeztetés
!
„Az
-ik
elemnek a T/3
birt
. személyjellel való
öszekapcsolását
a latin minta is sugallhatta.”
Slide8Hegedűs Attila MNy 2014
„a T/3.
-
ik
személyjele nem lehet eredeti, a személyjelben ugyanis nincs személyre utaló elem, csak tővéghangzó/előhangzó és többesjel. Az
-
ik
csak másodlagos, a T/3. személyjel változatai nem nyitódással, hanem záródási tendencia következtében alakultak ki.”
A kódexekben középső nyelvállású változatok
:
JókK
.
ew
lelk
ek
nek,
ruhaj
ok
ban
,
ewu
e
l
ek
,
ew
bewczeseg
ek
nek
;
MünchK
.
azocnac
hut
vk
èt
, v
zem
ek
èt
, v
gvlèkezèt
ec
ben
;
Slide9Hegedűs folyt.a
HB
. két adatának olvasata
(
cuzicun
,
uimadsaguc-mia
)
sem szükségszerűen felső nyelvállású.
Beszélt nyelvhez közel álló adatok:
Sopron megye: 157 alsó-középső nyelvállású változattal szemben 8 felső nyelvállású változat
Székelyudvarhelyi nyelvjárás: 23 középső nyelvállású változattal szemben 1 felső nyelvállású változat
Slide10Hegedűs folyt.Javaslata:
a kiemelő jel alapja: az
-
ik
(~
-ig
)
latívuszi
raghalmozás
nyomatékosító funkció
Slide11Miért van igaza Simonyinak? Miért nem állnak meg Korompay ellenérvei?
ii.Az
egyik-másik
nem birtokos szerkezetben jelentkezik:
Es
egyk
masyknak
mondyauala
(
JókK
83)
De, birtokos szerkezetben jelentkezik, csak a birtokos egy
anaforikus
pro
:
(2)
De mert
meglen
keuessen
valanak
az barátok
mendenykyt kewlewn boc
zattyauala
Castellomokba
es falukba …
Mykoron meg tertenekuolna a
z
a
lamyznaual
Mendenek
mutattyauala
bodog
ferencznek
Es
egyk
masyknak
mondyauala
Slide12Jelzőként: elő, más; birtokszóként: egy
ik
, más
ik
Jelzőként:
hol
vagÿon
en
elsew
germekem
(
JokK
)
az
èlo
̗
zèkèrbèn
vèrès
louac
· a·
mas
zèkèrbèn
fèkètè
louac
· a·
harmad
zèkèrbèn
fèier
louac
· a·
negèd
zèkèrbèn
ku
̇
lo
̗
mb
zino
̗
louac
(
BecsiK
)
Birtokszóként:
pro
i
egy-ik
i
,
pro
i
más-ik
i
:
(3)
ime
mōnal
egèb
kètto
̗c
alnac
vala
eggic
è·
fèlo
̗l a·
folonac
martʼan
maſic
mas
fèlo
̗l a·
fo
̗
lonac
mas
martʼan (
BecsiK
)
Slide13Sorszámnévi jelzőként: másod, harmad stb.; birtokszóként: másod
ik
, harmad
ik
(4)
Harmad
okert
, mert
tell
ʼes
gonozsaggal
,
Neǵed
okert
, mert
ellenko
̗
dest
zerez
isten
ko
̗
zo
̗
tt
es ember
ko
̗
zo
̗
tt
.
O̗
to
̗d
okert
… (
BodK
)
(5)
vrunknak
hat
ÿozagah
vala
…
Harmadÿk
az o̗
ÿozagah
kÿth
aÿanla
iudasnak
es az
fezÿtto
̗
knek
:
Negÿedÿk
az o̗
ÿstensegeh
kÿt
aad
az
ÿoknak
meńorzagban
(
Könyvecse
25v
)
Slide14Determinánsként: minden, birtokszóként: minden
ik
(6) mert
minden
orzagok
,
tartomańok
, varasok,
videkek
,
varak
, nem elegek teneked (
BodK
)
(7)
Valanac ot vèttetuen
hat ko̗ vedrec
…
mēdènic
foglaluā kèt ko̗blo̗t auag ha
r
mat (MünchK)
Slide15Jelzőként: mely; birtokszóként: melyik
(8)
Mel
ʼ
ko
̗
uet
mikoron
el
vo
̗
tte
volna Alexander (
BodK
)
(9
)
Eg
nėminèmo
̗
vſoraſnac
valanac
kèt
adoſi
/
eggic
tartoʒic
uala
o̗t ʒ́
aʒ
penʒèl
/ es
mafic
o̗
tuènuèl
/
Aʒocnac
ke
·
hog
nē
volna honnan
megadnioc
/ m̄
ghaga
monnaicnac
/
aʒe
r
t
melʼlʼic
ʒ́è
r
èti o̗tet inkab
(
MunchK
)
Slide16Determinánsként: némely,birtokszóként: némely
ik
(10)
nemel
terekek
fa
teteyerewl
azt
orozwa
nyzek
(
Cantio
Petri
Berizlo
1515
)
(11)
Aʒoc
ke
·
megutalac
es
èlmenenèc
/
nemèl
ʼlʼ
ic
o̗
faluiaba
dè
nemel
ʼlʼ
ic
o̗
kerèſkedeterè
(
MünchK
)
Slide17Determinánsként: valamely,birtokszóként: valamely
ik
(12)
hog
menden
valaki
kereſt
kerènd
harminc
napiglan
valamel
iſtènto
̗l (
BécsiK
)
(13) hogyha
baratoknak
valamelyk
eluezend
(
JokK
)
Slide18Korompay: iii. Nemegyszer birt. személyragot vesz fel
De: csak a
középmagyar
korban!
(14) 1616: kondor
ferench
hozta bornak
egyke
1500 körül:
az
-
ik
sorszámnévképzőként elemződik újra.
Festetics-kódex 1494:
harmadyk
psalmus
Könyvecse 1521:
Negyedyk
Capitulum
Determinánsi
mindenik
,
melyik, némelyik, valamelyik
nincs az ómagyar korpuszban
.
Slide19-ik végű névmások korpuszainkban talált első előfordulása birtokos személyraggal
:
mindenike
: 1775:
(
15
)
Vagyon a'
poknak
egy pár
kezetskején
kívül
nyóltz
lába,
mellynek
mindenike
hasonló
a’ rák-lábhoz
mindenikük
: 1919
melyike
: 1831:
melyikük
: 1885
némelyike
: 1785:
némelyikük
: 1883:
valamelyike
: 1843
valamelyikük
: 1931
Slide20Korompay (iv): Ha az
-
ik
forrása a
Kiknek egyik
lenne, akkor az
egyik
-en nem lenne többes számú egyeztetés
!
De:
A forrás nem a
kiknek egyik
, hanem a
pro egyik
!
A birtokszó csak névmási birtokossal egyezik, vö.
a fiúk(
nak
a) barát-ja
de:
a pro
barát-
juk
kiknek harmad-a
de:
a pro
harmad-
uk
Slide21Korompay (i), Hegedűs: az ómagyar T/3. birt. személyrag
-ok
/
-ek
Hipotézisem:
a
T
/3
.
birt
személyrag eredetileg
–
ok(
uk
)/
ek
(ük)/
ik
.
Lexikális
NP-n
is van
-ik
T/3
:
(
16)
the
poganoknak
wag
rethenetÿk
(
GyöngyK
1v
)
Névmáson is van
-
ek
T/3
:
(
17)
…
az barátok…
Mykoron meg tertenekuolna a
z
a
lamyznaual
Mendenek
mutattyauala
bodog
ferencznek
Es
egyk
masyknak
mondyauala
(
JókK
)
Slide22Az -ik
kiemelőjellé
grammatikalizálódása
:
(i) Ősmagyar/korai ómagyar:
T/3.=
-ok
(
uk
)/
ek
(ük)/
ik
pro
i
minden-
ik
i
(
ii
) Hasadás:
NP
+
uk
/ük
névmás/számnév+
ik
(
iii
)
-ik
kiemelőjelként
való újraelemzése
Az újraelemzés következményei:i. Jelzői/determinánsi használat:
mindegy
ik
/mely
ik
/egy
ik
/másod
ik
/magasabb
ik
lány
ii
. A produktív T/3. felvétele:
mindegy-
ik-
ük
, az
egy-
ik-
ük
, a
szebb-
ik-
ük
Bizonyítékok az -ik névmások birtokszói eredete mellett:
i. Határozottság:
(
18)a
. Mindent lát-ok.
b.
Minden-
ik
-et
lát-
om
.
ii
.
Partitivusi
jegy
(
19)a
. Minden/*
mindenik
ember halandó.
b. Minden/
mindenik
hallgató elkésett.
Slide25Mai magyar párhuzam: E/3. pro birtokos
apra
ja
, nagy
ja
, okosabb
ja
, lustább
ja
(20)
Az
okosabb
ja
, szorgalmasabbja
átmegy,
a
lustább
ja
megbukik.
(
21)
A
puhá
já
ból
lekvár lesz,
a
kemény
é
ből
befőtt.
= a
pro
i
puhá-ja-Ø
i
(
22) A nagyját
még máma megcsinálom.(23) Harmadjá
ra
jutottam be.
a lustá
ja
= világ lustá
ja
?
Slide26A grammatikalizálódás jele:anti-egyeztetés
(
24)a
. Túl nagy adag, meghagyom a
jav
-á
-t
.
b. A dolgozatok jól sikerültek
.
A
jav
-á
-t
/*
jav
-uk
-at
beadjuk egy konferenciára
.
(
25)
Hárm-as
-á
-val
mentünk be.
Lexikalizálódott proi NP+E/3
i
ves-
e
,
ep-
e
,
zúz-
a
,
szá-
j
,
or-
ja
, tar-
ja
, mar-
ja
ele-
je
szín-
e
vég-
e
fonák-
ja
hátul-
ja
visszá-
ja
al-
ja
utol-
ja
sárgá-
ja
’
csín
ja
-bín
ja
fehér-
je
szín
e
-jav
a
kövér-
je
Slide28Uráli párhuzamok: birtokos személyrag determinánsi szerepben
Nikolaeva
(2002, 2014): a birtokos személyrag nem birtokos funkciói az uráli nyelvekben:
Deiktikus
funkció (szituációs pro birtokos?):
(
26)
t’ukona
sira-
da
wǝr-cawey
◦ (nyenyec)
itt hó-E/3. piszkos
(
27)
xǽb’id’a
to-x
◦na
xal’a-
da
ŋoka
szent
tó-ban
hal-E/3. sok
Slide29Uráli párhuzamokii. Kontrasztív-partitív funkció
(
28)a
.
Wera-h
te-xt
◦
ǝta
ŋarka-
doh
sǝwa
Vera-GEN
rén-PL.ABL.E
/3.
nagy-T
/3. jó
’
Vera
rénjeiből
a nagy jó.’
b.
t’uku
◦
xasawa
ŋǝc’eke-xǝt
◦
ŋob-
toh
sǝwa
e fiú
gyerek-PL.ABL
egy-T
/3. jó ’E fiúgyerekekből az egyikük jó.’
Slide30Uráli párhuzamok asszociatív funkció
(
29)
Tam
hu:
j-
e
:m
xal’ṡa
joxtǝs
?
(hanti)
ez ember-E/1
.
hová jött
‘Emberünk hová jött?’
(30)
Mansǝɳǝn
ka
:t a:mp.
sétált két eb
Wul
a:mp
pare
:
m-ǝs-li
a:j a:
mp-
ǝl
.
nagy eb megharapta kis eb-E/3.
‘A nagy eb megharapta a kisebbjét.’
Slide31Összefoglalás-
ik
az ősmagyarban/korai ómagyarban a T/3. birtokos személyrag
allomorfja
Az ómagyarban az
-
ik
-kel
ellátott névmások, számnevek és melléknevek mindig pro birtokost tartalmazó birtokos szerkezetek birtokszavai
Az
-
ik
névmások és melléknevek megőrizték a birtokszavak [+határozott] és [+
partitív
] jegyeit
A
középmagyarban
az
-
ik
kijelölőjelként
elemződött újra