Kant (1724-1804) a szépről és a zseniről - PowerPoint Presentation

Slide1

Kant (1724-1804) a szépről és a zsenirőlSlide2

Előzmény: a felvilágosodás ízlés-felfogása

Az ízlésítélet individuális és szubjektív.

Sensus

communis

: közízlés.

Nincsenek abszolút egyetemes mércék.

Az ízlés az ízlésítéletek gyakorlásával kiművelhető.Slide3

Kant a szép fogalmáról

Az

ítélőerő

kritikájá

ban (1790)

Kant kritikai művei:

- A tiszta ész kritikája – ismeretelmélet

- A gyakorlati ész kritikája – morálfilozófia

- Az

ítélőerő

kritikája – összeköti a természeti szükségszerűségek birodalmát a transzcendentális szabadság birodalmával.Slide4

A szép analitikája

Fordulat a szép értelmezésében:

Kant nem a klasszicista normatív esztétikából, hanem az ízlésítéletből indul ki.

A szép metafizikai értelmezésének (lásd Platón: az érzékeink korlátait kell legyőznünk, hogy közel kerülhessünk a felsőbbrendű szellemi szépséghez) elutasítása.

Autonóm szép-fogalom: a szép és a jó különválasztása, a szép fogalma önmagában.

A szép tapasztalata az ember kiváltsága: az embereknek nincs szükségük túlvilágra, halhatatlanságra, örökkévalóságra, hogy a szép abszolút pillanatát élvezhessék.

Kantnál a szép fogalma a természeti szépre és a művészi szépre egyaránt vonatkozik.Slide5

Az ízlésítélet meghatározása minőség szerint

:

Esztétikai ítélet, nem megismerési, illetve logikai.

Alapja kizárólag szubjektív.

Az ízlésítéletet meghatározó tetszés

minden érdek nélkül

való (2.§).

A szép és a kellemes megkülönböztetése (3.§): a kellemes gyönyört kelt, nem puszta tetszést vált ki.

A jótól is különbözik a szép (4.§).

„

Kellemesnek

nevezi valaki azt, ami benne

gyönyört

kelt;

szépnek

azt, ami neki pusztán

tetszik; jónak

pedig azt, ami

megbecsülésnek, méltánylásnak örvend.” (5.§)

A minőségi

megközelítésből következő meghatározás: „Az ízlés az a képesség, hogy egy tárgyat vagy

megjelenítésmódot

egy

minden érdektől mentes

tetszés vagy nemtetszés által ítéljünk meg. Az ilyen tárgyat

szépnek

nevezzük

.

”Slide6

Az ízlésítélet meghatározása mennyisége szerint

:

A szép az, amit fogalmak nélkül egy általános tetszés objektumaként jelenítünk meg (6.§).

A szép és a kellemes ebből a szempontból:

A kellemesnél mindenkinek megvan a maga személyes (érzéki) ízlése, erről nem érdemes vitázni.

A szép megítélésében általános érvényűség működik:

„Mert az ember nem nevezhet

szépnek

valamit, ha az csupán neki tetszik. Vonzó és kellemes sok minden lehet számára, ezzel nem is törődik senki; ha azonban valamit szépnek nyilvánít, akkor ezáltal ugyanazt a tetszést várja el másoktól is: nem pusztán a saját szempontjából ítél, hanem mindenki nevében ítél, s ekkor a szépségről úgy beszél, mintha az a dolgoknak volna a tulajdonsága.” (7§)

Az ízlésítéletben egy

általános hang

előfeltételeződik, amely feltételezi az egyetértést (lásd

sensus

communis

) (8.§).

A szépnek a mennyiségi mozzanatból következő meghatározása:

„Szép az, ami fogalom nélkül általánosan tetszik.”

Slide7

Az ízlésítélet meghatározása a benne rejlő célok szempontjából

:

- Az ízlésítélet alapja egy tárgy (vagy egy tárgy

megjelenítésmódja

)

célszerűségének formája

(11.§).

- Az ízlésítélet független a tökéletesség fogalmától (15.§).

-

A szépség két fajtája

: (16.§)

-

szabad szépség

: nem előfeltételez fogalmat arról, hogy a tárgynak minek kell lennie (tiszta szépség): pl. virágok, geometriai vagy egyéb díszítések, szöveg nélküli, hangszeres zene;

-

járulékos szépség:

előfeltételez fogalmat arról, hogy a tárgynak minek kell lennie; előfeltételezik a cél fogalmát: pl. egy épület, egy ember szépsége.

- A szép

ideálja: az emberi alak esetében az erkölcsi tartalomnak a kifejeződése

: pl. lelki jóság, tisztaság, erő, nyugalom stb. Ez túlmutat a puszta ízlésítéleten.

A szép meghatározása a célszerűség szempontjából: „A

szépség

egy tárgy

célszerűségének

formája, amennyiben ezt a célszerűséget

bármiféle cél megjelenítése nélkül

észleljük a tárgyon.” (17.§) Slide8

Az ízlésítélet a tárgy feletti tetszés modalitása (jellege) szerint:

Az ízlésítéletben

elgondolt szükségszerűség: példaszerűség (18.§).

Közös érzék előfeltételezése: általános helyeslés elve (20-22.§).: szubjektíve általános elv; a közös érzék egy puszta eszmei norma.

A szép e mozzanatból következő meghatározása: „

Szép

az, amit fogalom nélkül egy

szükségszerű

tetszés tárgyaként ismerünk meg.”Slide9

A fenségesről

Fenséges az, ami összemérhetetlenül nagy.

Felette áll az érzékek mércéjének: pl. valamilyen félelmetes természeti jelenség.

A fenséges végső soron nem a természetben rejlik, hanem csak elménkben, amennyiben képesek vagyunk tudatára ébredni önmagunk fölényének a bennünk lévő természettel és a rajtunk kívüli természettel szemben is.

(28.§)Slide10

A művészet általános jellemzése Kantnál

A művészet különbözik a természettől.

A művészet különbözik a tudománytól.

A művészet különbözik a kézművességtől (43.§).

A szép művészetről:

„A szépnek nincs tudománya, hanem csak kritikája, és úgyszintén nincs szép tudomány, csak szép művészet.” (44.§)

A szép művészet olyan művészet, amely egyszersmind természetnek látszik. (45.§): a művészet alkotásában nincs kínos aprólékosság, nem valamiféle szabályok követése.Slide11

A szép művészet a

zseni

művészete (46.§):

„A zseni az a tehetség (természeti adomány), amely a művészetnek a szabályt adja.”

A tehetség a művész veleszületett produktív képessége.

„A zseni:

tehetség

olyasvalaminek a létrehozására, amihez nem adható meghatározott szabály

”. A zseni legfőbb tulajdonsága

az

eredetiség.

A zseni alkotásának emellett mintának, példaszerűnek kell lennie. A megítélés etalonjául vagy szabályául szolgál.

„A zseni maga nem tudja leírni vagy tudományosan bemutatni, hogy miképpen hozta létre alkotását, hanem mint

természet

adja a szabályt.”

„A természet a zseni által nem a tudománynak írja elő a szabályt, hanem a művészetnek, s ennek is csak annyiban, amennyiben szép művészetnek kell lennie.”

A szép művészethez

képzelőerő, értelem, szellem

és

ízlés

szükséges.