J W Goethe 17491832 Természet és művészet viszonya a művész hálásan a természetnek mely őt is létrehozta egy második de átérzett átgondolt emberileg beteljesített természetet ad vissza a természetnek ID: 542495
Download Presentation The PPT/PDF document "A német klasszicizmus esztétikája: Go..." is the property of its rightful owner. Permission is granted to download and print the materials on this web site for personal, non-commercial use only, and to display it on your personal computer provided you do not modify the materials and that you retain all copyright notices contained in the materials. By downloading content from our website, you accept the terms of this agreement.
Slide1
A német klasszicizmus esztétikája: Goethe és SchillerSlide2
J. W. Goethe (1749-1832)
Természet és művészet viszonya:
„a művész, hálásan a természetnek, mely őt is létrehozta,
egy második, de átérzett, átgondolt, emberileg beteljesített természetet ad vissza a természetnek.
Ehhez azonban a géniusznak, a hivatott művésznek olyan törvények és szabályok szerint kell eljárnia, melyeket maga a természet írt elő neki.”Slide3
A művészi ábrázolás három szintje
:
--
Egyszerű természetutánzás
: a természet tárgyait, formáit, színeit hűségesen és pontosan utánozza. „Az utánzásnak ezt a fajtáját tehát úgynevezett
halott
vagy
mozdulatlan tárgyak
esetében nyugodt, megbízható, korlátozott igényű emberek gyakorolják. A módszer nem zárja ki természeténél fogva a tökéletesség magas fokát.” Pl. csendélet. A nyugodt létezésen és a nyájas jelenléten alapul.
--
Modor:
az alkotó
módszert
talál ki, és
nyelvet alkot magának.
Legjobban olyan tárgyakhoz illik, amelyek egy nagy egészben sok kis, alárendelt tárgyat tartalmaznak, pl. tájképek. Lényeg: az egésznek a megragadása. Könnyed, tehetséges kedéllyel ragad meg egy-egy jelenséget.Slide4
--
Stílus:
az alkotó a tárgyak pontos és mély tanulmányozásával megismeri a dolgok létezésének mikéntjét. Ez a művészi ábrázolás legmagasabb szintje. A dolgok lényegét a látható és fogható formákban képes megjeleníteni.
Slide5
Az allegória és a szimbólum
„Nagy különbség, hogy a költő az általánoshoz keresi-e a különöst (ez az allegória), vagy a különösben szemléli az általánost (ez a szimbólum). Előbbi az
allegória
forrása, hol a
különös csak az általános példája, szemléltetője
; az utóbbi viszont a poézis természete
(szimbólum):
kimond valami különöst, és közben nem utal, nem gondol az általánosra. Mármost aki ezt a különöst elevenen ragadja meg, egyszersmind az általánost is elmondja, bár ez nem tudatosul benne, legfeljebb később.”
A művészet
paradoxona
:
„A művészet minden módon kimondja a kimondhatatlant, miközben a kimondhatatlan továbbra is kimondatlan marad.” Slide6
F. Schiller(1759-1805
) művészetelmélete
Sokoldalú alkotó és gondolkodó: költő (pl. Örömóda), drámaköltő (pl. Ármány és szerelem, Don Carlos, Tell Vilmos, Stuart Mária), művészet- és történelemfilozófiai tanulmányok.
Előzmények, szellemi hatások
: Goethe (barátság is), Kant esztétikája, szépség-fogalma,
Winckelmann
és
Lessing
görögség-képe. Slide7
Művészetelméleti írásai
A színház mint morális intézmény
: jellegzetesen felvilágosult gondolkodás a színház széleskörű nevelő hatásáról: „A színház az a közös csatorna, amelybe a nép jobbik részéről alááramlik a bölcsesség fénye, s ahonnan halványabb sugarakban szétterjed az egész államra.”
Kallias
avagy a szépségről
:
Kant hatása.
A szépség a szabadság a jelenségben.
A morális szépség: egy morális cselekedet akkor szép, ha önmagából adódó természeti hatásnak néz ki. Az ember jellembeli tökéletességének ez a maximuma.Slide8
Levelek az ember esztétikai neveléséről
(1795.)
Az antik görög világ és a modern kor emberének összehasonlítása:
- A görög jellem
totális jellem
: a görög természet „frigyre lépett a művészet minden bájával és a bölcsesség minden méltóságával”. A kultúra és a természet között még nincs szakadék.
- Modern kor: természet és kultúra ellentétbe kerülése; a tudományok szétválása; az intuitív és a spekulatív értelem, az analizáló értelem és a képzelőerő egymást kizáró ellentéte. Elidegenedett emberi viszonyok és államberendezkedés.Slide9
A művész korának gyermeke: az anyagot a jelenből veszi, a forma viszont időtlen, örök.
Az esztétikai nevelés célja: az elidegenült viszonyok meghaladása, természet és kultúra harmonikus viszonyának helyreállítása, „esztétikai állam” megteremtése.
Az emberi szabadság, az emberi mivolt legfontosabb kifejezője: a
játék:
„az ember csak akkor játszik, amikor a szó teljes értelmében ember, és
csak akkor egészen ember, amikor játszik.”Slide10
A szép eszménye: a realitás (anyag) és forma egyensúlya.
A naiv és szentimentális költészetről
(1795):
Naiv költő: pl. a görög kultúrára jellemző: a természet győzedelmeskedik a mesterkéltségen, mivel a görögök még egyek a természettel. Ugyanakkor minden igazi zseni naiv (pl. Shakespeare, Goethe): „szemérmes, de nem illedelmes, értelmes, de nem fortélyos, hű, de nem merev, szerény, de nem
aggályoskodó
.”
Szentimentális költő: a modern kor alkotója (pl. maga Schiller). A természetes egyszerűség állapota eltűnt, ezért a költő az eszményt ábrázolja, elmélkedik a benyomásokról.